UT:
 A helyi idő: 
Zónaidő: 
A zónaidő lekérdezéséhez kattintson a térkép tetején a zónák megnevezésére ! 
Z+12 óraZ-12 óraZ-11 óraZ-10 óraZ-9 óraZ-8 óraZ-7 óraZ-6 óraZ-5 óraZ-4 óraZ-3 óraZ-2 óraZ-1 óra0 óraZ+1 óraZ+2 óraZ+3 óraZ+4 óraZ+5 óraZ+6 óraZ+7 óraZ+8 óraZ+9 óraZ+10 óraZ+11 óraZ+12 óra

Gondolatok az időről: 

"Az idő az örökkévalóság mozgó képe."                    Platon 

"Nincs idő változás nélkül" 
                          Arisztotelész 

"Az idő az egy mást követő dolgok rendje"                   Leibniz

"Az abszolút idő magában, termé- szeténél fogva egyenletesen minden tárgyra való vonatkoztatás nélkül folyik."                   Newton

"Az idő nem létezik önmagában önmaga által, csak érzékelhető tárgyakon keresztül"
                    Epikurosz

A csillagászati időszámítás annyiban tér el  a polgáritól , hogy a Nap delelésétől számítja az időt! Így a két idő között 12 óra eltérés adódik. A csillagászati idő ezért előbb jár mint a polgári. Például a másodperc alapjául szolgáló, 1900-as esztendő kezdő pillanata, csillagászati értelemben már 12 óránál áll. Másként fogalmazva a polgári időhöz képest az időmérés alapjául szolgáló referencia pont 12 órával korábban kezdődött.

Az idő mérése
Az emberek többsége azt gondolja, hogy az idő követése igen egyszerű dolog, csupán venni kell egy órát, és segítségével lemérni az események időtartamát (pl. egy mozgó test mennyi idő alatt tesz meg egy adott utat).Pedig az időmérő eszközök készítéséhez nem csupán technikai nehézségeket kellett leküzdeni. 
Természetes időmérő rendszerek kiválasztása volt szükséges, amelyekhez szabhatjuk a mesterségesen megalkotott időegyégeket. Sokan úgy tudják, hogy az időbeosztás első segédeszköze a Hold volt, pedig már az ókori népek is a csillagok járásához igazították mindennapi teendőiket.Az ókori egyiptomiak például a Sirius heliakus (Nappal együtt történő) keléséből határozták meg a Nílus áradásának kezdetét, a braziliai tukano indiánok a Fiastyúk csillaghalmaz lenyugvásának idejéből következtettek a vetés idejére.
A csillagászati időmérés az égitestek mozgásán alapul. Newton óta tudjuk, hogy az olyan testek, amelyekre külső erő nem hat, egyenlő utakat egyenlő idők alatt futnak be. Kézenfekvő tehát az idő múlását a vizsgált test által befutott út segítségével meghatározni. Sajnos azonban a természetben teljesen "erőmentes" mozgás nem létezik, ezért kénytelenek vagyunk az időmérést konkrét mozgások lefolyásának megfigyeléséhez kötni. 
A Naprendszer tagjainak forgó, keringő mozgásának megfigyelése célszerű eszköz az idő mérésére, hiszen ezen égitestek mozgását a Newtoni törvények pontosan leírják. E testek mozgását az állócsillagok rendszeréhez viszonyítjuk.Elvben bármelyik égitest eljátszhatná az "óramutató" szerepét de praktikus okokból a Föld Nap körüli keringését választották. A Föld pálya menti helyzetét egyszerűen úgy adhatjuk meg, hogy megfigyeljük, hogy hogyan helyezkedik el a Nap a távoli csillagokhoz képest. A megfigyelések segítségével kapott időt efemeris időnek nevezzük. Az efemeris idő egysége az efemeris másodperc, amelyet a Nemzetközi Csillagászati Unió és a Nemzetközi Súly és Mérésügyi Hivatal 1956 októberében a következő módon definiált: 
A másodperc történeti okoknál fogva az 1900. év kezdőpontjára számított efemeris időhöz tartozó tropikus év 1/31556925,9717 része. [Csengeri Pintér Péter: SI Műszaki könyvkiadó 1981 - 25.oldal ] ( Ahol a tropikus év a Napnak a Tavaszponton (T) történő két egymás követő áthaladása közben eltelt időt jelenti. A Tavaszpontot a földi egyenlítő  és a Nap pályavonalának (ekliptika) metszéspontja határozza meg. - T , ő) Az előbbi definíció tehát a másodpercet a Föld keringési idejének adott hányadából származtatja!

2. ekvatoriális (egyenlítői) koordinátarendszer. A Cs csillag helyzetét a tavaszponttól (T) a csillagon áthaladó délkörig mért rektaszcenzió illetve az égi egyenlítőtől mért magassága a deklináció határozza meg.
 

A Napi nap hosszabb a csillag napnál, ugyanis a Föld az idő alatt, amíg egyszer megfordul a tengelye körül, addig a Nap körüli pályáján is előbbre halad. 
 
 

A forgó Föld megvilágított oldalán nappal, vele átellenben éjjel van. A Nappal pontosan szemben 12 órát mutatnak az órák. Ahogy forog a Föld mindig más és más földrajzi hely kerül szembe a Nappal, így mindig más földrajzi helyen van dél. 

Az Föld keringési idejéből adódó efemerisz idővel azonban az a baj, hogy nem egyenletesen telik. A napi nap hossza (a nap két egymást követő delelése között eltelt időtartam) a tavaszi illetve őszi napéjegyenlőség idején a legrövidebb míg a nyári és téli napfordulón a legnagyobb. Ennek oka, hogy a Nap egy napi mozgását az ekliptikáról  le kell vetítenünk az égi egyenlítőre, mert a Föld forgásának idejét ezen mérjük. A vetítés következménye, mivel az ekliptika  23,5o-ot zár be az égi egyenlítővel, hogy a levetített szakaszok illetve az ezekhez tartozó időegységek különböző hosszúságúak.   Tovább bonyolítja a helyzetet az, hogy a Föld Nap körüli keringésének leírásakor figyelembe kell vennünk a bolygók egymásra gyakorolt hatását is. (Ha ugyanis a Jupiter a Föld előtt halad, akkor gyorsítja, ellenkező esetben lassítja a Föld mozgását.- Az idő nem egyenletesen telik!) Ezért korrekciós táblázatokra van szükség. 
Ráadásul a Föld teljes 360o-os tengely köröli forgásának ideje rövidebb mint a napi nap.
Ugyanis a Föld egynapi pálya menti haladása során évi útjának 1/365,24 -ed részét azaz közel 1 o-t tesz meg. Ez azt jelenti, hogy ennyivel tovább kell fordulnia ahhoz, hogy a Nap ismét a délvonalba kerüljön. Ez kb. 4 percet jelent. Ezért a nap időtartamát a Földnek a távoli csillagokhoz viszonyított helyzetéből határozzuk meg. Az ebből származó időt csillagnapnak nevezzük. A csillagnap tehát egy távoli csillag két egymást követő delelése között eltelt időtartam. Ez az időmérték sem mentes problémáktól, hiszen a Föld tengelyforgásában is egyenletlenségek vannak a felszínen zajló tömeg átrendeződések következtében. (hósapkák olvadása, pólusingadozás stb.) A közönségesen használt polgári idő a csillagidő származéka, amelyet empirikus tapasztalati képlet segítségével javítanak. Az empirikus formula az efemerisz és a csillagidő közötti aktuális eltérést tartalmazza, csak észlelés útján határozható meg. Ha a mindennapi életben óráink a helyi polgári időt mutatnák, akkor nyugatról keletre (vagy keletről nyugatra) való utazásunk során az óráinkat folyamatosan előre (illetve vissza)  kellene igazítani. Ennek elkerülése érdekében vezették be a zónaidőt. A Föld felszínét nagyjából a hosszúsági körök mentén zónákra osztották fel, figyelembe véve az országhatárokat. (politikai igényeket) Az alapdélkör 1883 -óta a greenwichi csillagvizsgáló meridiánműszerén áthaladó főkör. A zónák szélessége 15o - ami 1 órának felel meg. A zónán belül a zóna középvonalának helyi idejét használjuk. A zónákon áthaladva az órákat egy órával előbbre vagy hátra kell igazítani attól függően, hogy keletre vagy nyugatra utazunk. 
Energiatakarékossági vagy államigazgatási okokból a zónaidőt rendeleti úton egy-két órával megváltoztathatják (nyári-téli időszámítás) Ezt az időt dekretális időnek nevezzük.
(dekrétum - rendelet)
Eddig a forgó Földön állva vizsgáltuk az idő múlását, most nézzük meg egy világutazó szemével! Tegyük fel, hogy utazónk kelet-nyugati irányban utazik és 15o -nak megfelelő távolságot pont egy óra alatt tesz meg. Mivel minden 15o-os zónán áthaladva óráját 1 órával kell előrébb igazítania, ezért mindenhova pontban ugyanakkor, ugyanazon a napon  érkezik Visszaérve a kiindulási helyére órája még mindig ugyanannyit mutat, de már a dátum ott a következő napot mutatja, hiszen utazása közben 24 óra telt el. Hogy ezt az ellentmondást feloldják, bevezették a dátumválasztó vonalat. (Greenwichcsel átellenes délkör) Ennek kelet-nyugati áthaladása esetén egy napot ki kell hagyni (következő napra ugrani), ellenkező esetben (pedig nyugat-keleti utazás) ugyanazt a dátumot kétszer egymás után kell írni.
Elnevezések: 
UT- világidő a greenwichi meridiánhoz tartozó polgári idő.Nullpontja éjfélkor van és egysége a középnap.
UT1 - pólusingadozások figyelembevételével korrigált világidő
UTC - korrigált világidő. az UT1-et lépcsős függvényekkel közelítő atomidő.Egysége az SI másodperc: a cézium 133 atom két hiperfinom átmenete között fellépő sugárzás
9 192 631 770 rezgésperiódusának időtartama.